Benned a Nő
Friday, 16 January 2015
Sajnálom, vagy EGYÜTT-ÉRZEK vele?
Brené Brown egy olyan nő, akit szerintem receptre kellene felírni nagyon sok embernek. Azon túl, hogy személyes gyógyulási folyamatom sok fontos lépését köszönhetem annak, hogy amire kutatásai során rájött, azt valami zseniális módon átadni is képes. Először egy TED talk (előadás) kapcsán találkoztunk a Facebookhoz címzett cyber kocsmában. Aztán már kerestem az előadásait, a könyveit.
Brené bátor nőszemély! Azt kutatja, amit legtöbben igyekszünk elkerülni. Szociális munkásként, egyetemi kutatásai során emberek ezreivel készített mélyinterjúkat munkatársai és tanítványai együttműködésével, hogy közelebbről tudós-kutatói módszerekkel megismerjen olyan emberi élményeket, mint a sebezhetőség, vagy a szégyen.
Mondanom sem kell, hogy közben jópárszor kiborult. Olyasmi lehet magam is érző ember lévén emberi érzelmeket kutatni, mintha ott állnék, fiatal orvostanhallgatóként az első gyakorlati anatómia órám elején, és amikor betolják a testet, amit boncolni kell, lekerül a lepel, és a saját anyám fekszik az asztalon. "Tessék, boncolgasd azt, ami neked is a legjobban fáj, amitől a legjobban félsz, és maradj közben tudós!" Kegyetlen feladat, még ha teljességgel csak a fantázia szülménye is. Szóval többek között azért érdemes ezt a hölgyet meghallgatni, mert nem csak okos, hanem bátor, kitartó, őszinte és megélte minden szavát annak, amiről beszél.
Most például a sajnálatról és az együttérzésről beszél. Mivel tetszik ez az angol nyelvű animált videó, de ennek sajnos nem volt magyar felirata, így az elhangzó előadás részletet lefordítottam, hogy mindenki értse.
Mi az empátia, és mi a NAGY különbség empátia és sajnálat között? Az empátia elősegíti az összetartozás érzését. A sajnálat pedig eltávolodást eredményez.
Theresa Wiseman, aki ápolással kapcsolatos kutatásokat végez, és ennek keretein belül olyan, egymástól nagyon különböző hivatásokat vizsgált, ahol az empátia fontos szerepet tölt be. Kutatásai során megállapította, hogy az empátia négy fontos tulajdonsága:- A közös szemszög, hogy képesek vagyunk a másik ember szemével látni a helyzetet, vagy legalábbis elismerjük, hogy az ő meglátásuk szerint ez az igazság.- Ítéletmentesség –nem is olyan könnyű, ha te is úgy szeretsz ítélkezni mások felett, mint a legtöbb ember-,- Felismerni más emberek érzelmi állapotát- és ezt közölni, kimondani.Az empátia annyit jelent, hogy EGYÜTT-ÉRZEK valakivelÚgy szoktam elképzelni, mint egy varázshely … valaki benne van egy veremben. A legaljáról kiált kifelé: „Itt ragadtam. Sötét van. Nem bírom.
Aztán benézel a verembe. Azt mondod: Hahó! Lemegyek hozzád. Lemászok. Itt vagyok. Tudom, milyen itt lenn lenni. Nem vagy már egyedül.
Ezzel szemben a sanálat:- Húúú, rossz lehet neked! Hmmm … nem nem … esetleg kérsz valamit enni? Egy szendvicset?Az empátia választás kérdése, és ha ezt választod, az sebezhetőséggel jár, mert ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak hozzád, előbb magamban kell megtalálnom azt a részemet, aki ismeri azt az érzést, amit te most átélsz. Az empatikus válasz fehér-holló-ritkán kezdődhet azzal, hogy „De legalább …” Bizony ám! És hányszor mondunk ilyet!? Ugye!? smile emoticon Tudod milyen ez? Valaki éppen megosztott velem valamit, ami rettenetesen fájdalmas neki. Én meg bekenem cukormázzal. Becukormázazom a fájdalmát. Tudom, hogy ez az ige nem létezik, de akkor is használom.- Volt egy vetélésem.- „Ó, de legalább tudod, hogy teherbe tudsz esni.”- Azt hiszem, tönkremegy a házasságom.- „De legalább házas vagy!”- Jancsit kirúgják az iskolából.- „De legalább Sári tiszta jeles tanuló!”Egy másik dolog, amit néha, nagyon nehéz beszélgetések hatása alatt teszünk, az, hogy megpróbálunk valahogy javítani a helyzeten. Pedig ha én megosztanék veled valamit, ami nekem nagyon nehéz, akkor inkább azt szeretném hallani tőled, hogy:- Hú, nem is tudom, hogy most mit mondhatnék neked. Egyszerűen csak annyit tudok, hogy örülök, hogy ezt elmondtad nekem.Tudjátok, az az igazság, hogy a legritkább esetben tudunk olyat mondani, amitől megjavul a nehéz helyzet. Amitől jobb lesz, az az összetartozás élménye.
Szemelvény Dr Brené Brown előadásából (Az együtérzés ereje)Fordította: Móré Zsuzsanna
Ha úgy gondolod, értékes, amit épp elolvastál, akkor kérlek oszd meg ezt a posztot másokkal, és ha a következő írásomról azonnal értesülni szeretnél, akkor iratkozz fel az oldal tetején e-mail címed megadásával. Ezek után minden új posztról értesítést küld majd neked a rendszer.
Wednesday, 7 January 2015
MEZ-telen
Tegnap este újra és újra megnéztem ezt a videót, úgy egy híján sokszor.
Aztán egyszer csak már valakinek a
fürdőszobájában vetkőzök, és életem első jóni-masszázsára készülök. Vár odabent
a szobában egy nő, és csak egy-egy lepel takar el minket egymástól, majd aztán
lepel se lesz ... Abban az első alkalomban még sok minden bennem maradt, de a
meztelenség már nem jelentett akadályt. Jó élmény volt.
Eleinte nem is tudtam mi érintett meg benne annyira, de egy napja
már, hogy próbálok a mélyére ásni, mert amikor ilyen érzéseim vannak, ott
mindig van a mélyben valami fontos.
Az arcok ... ha egy szavát se érted a
dalnak, nem is baj, csak nézd az arcokat. Ez a sok nő, mind más, mind gyönyörű.
Bennük van az élet, a bölcsesség, némelyikben az erő, a tapasztalat, a másikban
a sebezhetőség, az ártatlanság. Könnyeiben kicsordul az arcára a fájdalom,
talán a szégyen, talán az érzés, hogy nem kéne ennek így lennie!?
Emlékszem, hogy kiskamaszként mennyire
idegesített, mikor anyukám, ha olyanja volt, kilibbent pucéran a fürdőszobából
esti mosdás után, és belibbent a hálószobába. "Aaanyuuu, a csudába is mit
pucérkodsz itt!"
- Remélem, soha de soha senki, egyetlen
barátom, de még ismerősöm sem tudja meg, hogy miket művel itt szégyenszemre az
anyám! - ilyeneket gondoltam magamban ... pedig anyu nem volt rettentő látvány,
még ma is szép teste van. Ahogy számolom, alig lehetett akkor annyi, mint most
én vagyok, de mégis: "Mekkora égés lenne, ha ez kiderülne!? Pedig én
esküszöm, hogy normális vagyok, nem ilyen pucérkodós!" Ez visszhangzott
bennem.
És most én vagyok annyi ... és egy ideje
már figyelem, hogy ahogy változnak bennem a dolgok, változik a meztelenséghez
való viszonyom is. Tudatosan odafigyelek erre a folyamatra.
Amikor a legutóbbi, hosszú távú
párkapcsolatom véget ért, úgy éreztem magam, mint egy zombi. Élő testben
halott lélek. Alig élő, de még mindig ez volt bennem, amiben kézzelfogható
módon el tudtam csípni egy-egy pillantásra az Életet. Meg-megálltam reggel,
vagy este a fürdőszoba ajtajára szerelt nagy tükör előtt, és nézem, minden
indok, kifogás és praktikus ok nélkül. Csak hogy bizonyítsam magamnak, hogy
élek. Aztán éreztem, hogy Neki, a Testemnek fáj, hogy nem szeretem. Ő minden
nap olyan remekül szolgál, és én ezt meg sem próbálom neki meghálálni azzal,
hogy kifejezzem felé a szeretetemet. Ezzel indult életem első "Szeretem
Morzsát!" kampánya. Egy személyben én voltam a jelölt, a kampányfőnök, és
a közönség is én voltam, és kezdtem megszokni ezt a szokatlan ... (a fenéket
szokatlan, több ilyen testű nő van, mint Barbie baba jellegű!) ,,, non standard
(ez sem állja meg a helyét) ... én-alakú testet. Néha kényeztettem, néha megdícsértem,
mikor mi esett jól. És lassan vissza is tért belém a lélek. Akkor kezdődött
(ebben) az életemben a Tantrával való ismerkedés.
Egy évvel ezelőtt éppen Thaiföldön egy tantrikus iskolában
tanultam. Az ott töltött utolsó napokban fordult a figyelmem a jóni masszázs
felé. "Én ezt ki szeretném próbálni." sőt, én ezt megtanulnám, hogy
általam mások is átélhessék azokat az emelkedett érzelmi, testi és szellemi
állapotokat, amikhez egy tantrikus jóni masszázs utat nyit.
Aztán egyszer csak már valakinek a
fürdőszobájában vetkőzök, és életem első jóni-masszázsára készülök. Vár odabent
a szobában egy nő, és csak egy-egy lepel takar el minket egymástól, majd aztán
lepel se lesz ... Abban az első alkalomban még sok minden bennem maradt, de a
meztelenség már nem jelentett akadályt. Jó élmény volt.
Hazafelé sétáltam az utcán és utánam fordultak a férfiak. Van,
akinek ez talán mindennapos élmény, de nekem nem. Egy hazaút alatt kb hét évre
való adag elismerő pillantást zsebeltem be. Remélem, visszamenőleg, mert a
következő években is lenne sok-sok ilyenre igényem. :)
"Igen, én ezt szeretném adni!"
Alig ocsúdok fel és pár hét múlva az
ismerős helyen már nem vendég vagyok, hanem egyéni tanfolyamon tanulom a jóni
masszázst. Három MEZ-TELEN test-vér, nő-vér. A tanítóm, a modell, akin
gyakorlunk, és én. Nem egyszerű, annyi mindenre figyelek. Minden érintés,
minden simítás tudatos. Ott vagyok annak a nőnek. Nem magamnak, Neki. És előbb
finom forró homokszemekként peregnek a másodpercek, majd hömpölyögnek a percek,
majd egyszer csak már nincs idő, csak mi vagyunk, mi hárman, akik tanuljuk
egymást és egymásban önmagunkat.
- És te tényleg képes lennél más nők pinájához hozzányúlni!?
kérdezi nemes egyszerűséggel, az egyik budapesti bevásárló központ boltjai közt
sétálva valaki, akinek nagy lelkesen mesélek az elmúlt évem élményeiről, és
nagyszabású terveimről, ami a tantrát, a tantrikus masszázsokat, a nőkkel, a
nők szolgálata iránt érzett elhívatásomat illeti.
Nos, nem úgy gondolok rá, mint pinára, de
igen képes vagyok, és örömmel teszem.
(csak a kizökkentés kedvéért elárulom,
hogy jávaiul a "pinara" szó annyit tesz, ülj le. Végülis a lényeg
benne van. Tudnak a jávaiak magyarul ...)
Ha eddig megrázott a téma, akkor ne is
görgess tovább, mert itt jön Ő, a maga természetes szépségében. Gustave
Courbet festménye: A Világ Eredete (The Origin of the World)
Hiszek abban, hogy a jóniban erő van és gyógyulás és gyógyítás.
Talán épp attól jön majd el egy másik rend a világunkban, hogy a nők felfedezik
újra a bennük rejlő erőt, és helyrebillen az egyensúly. Mert tudunk gyógytani, meg
tudunk gyógyulni és helyre szeretni kevesével a világot, a világunkat. Én
többek között női lelkek és jónik simogatásával. Hát te, mivel? Mi a te
ajándékod, mi a te elhívásod? Milyen vagy Te MEZ-TElenül?
Tuesday, 30 December 2014
Agus, a lélekolvasó ember Balin
Előfordult már veled, hogy úgy érezted, megrekedt az életed? Vagy érezted-e már, hogy nap, mint nap monoton végzed a teendőidet, de annyi örömed sincs már benne, mint egy robotnak?
Amikor én Agusszal először találkoztam, 2012 végén, épp derengeni kezdett a felismerés, hogy attól, hogy a világ másik végére utaztam, még nem fognak egy csapásra megoldódni az addigi problémáim. Ahhoz bizony belül is változtatni kell! Igen ám, de hogyan!?
Itt vagyok, elmúltam 32 éves. Pasi sehol, gyerek sehol. Rovom a köröket (Néha szó szerint. A világ körül). De mit csináljak?
Volt szép karrierem Londonban, épp az idegösszeroppanás szélén mentett meg tőle egy ínszalag szakadás.
Volt vőlegény és kitűztük az esküvő időpontját, meghívtuk a rokonaimat... (Figyeled a múlt időt!?)
Annyi minden lehetett volna, és valahogy érzem, hogy úgy lett jó, hogy nincsenek most ezek a dolgok, de akkor mi a csuda van!? Minek kellene lennie!? … Ilyen és hasonló dolgokon morfondíroztam valahol egy kifőzde falának támaszkodva Balin, míg a barátaim jól laktak finomságokkal, amikor egy szintén magyar ösztöndíjas társam először mesélt nekem arról, hogy ismer valakit, aki ismer valakit, aki egy lélekolvasó itt Balin, és egyszer látta ezt a férfit, és feltétlenül visszamenne hozzá, mert valami nagyon különös dolgot tapasztalt meg vele kapcsolatban…
Ez volt az első hírem Agusról. Nem hagyott nyugodni ez a beszélgetés. Egy lelki ember, aki utat mutat. Ez kell nekem!
Kiderítettem az elérhetőségeit, időpontot foglaltam, összespóroltam a rávalót szűkös kis indonéz ösztöndíjamból, és amikor legközelebb Balira mentem, meglátogattam Agust.
Így nézett ki akkor a szentély Agus házában, mikor először látogattam meg őt
Itt pedig első nagy beszélgetésünk után Agus és én, kicsit kisírt szemekkel, de reménnyel teli szívvel.
- A múltadról beszéljek előbb, vagy a jövőd érdekel? – kérdezte indonézekhez képest meglepően jó, csak kissé tört angolsággal.
- A múltamról.
Mosolygott egyet
– A nyugatiak mind ezt kérik. Látni akarják, hogy tényleg tudok-e valamit. Mielőtt olyat kérdeznének, amit ők se tudnak. Azt mondatják el velem, amiről azt hiszik, hogy tudják… Pedig, ha tudnák, ha megtanulták volna a múltjuk leckéit, nem lenne szükségük rám, hogy utat mutassak nekik. … Te egy erős egyéniség vagy. (Stimmel) De egyszerre nagyon érzékeny (igaz, de nem ez lehet trükk a részéről). Elveszítettél egy fontos férfit. Fiatal korodban… kb 10 éves voltál.
Édesapám halt meg 10 éves koromban. Ezt nem találhatta ki csak úgy, és ezt abban az országban akkor még senkinek nem meséltem el… Ezen a ponton elkezdtem figyelni, mert egyértelművé vált, hogy ez az ember tényleg tud valamit!
Aznap bő egy órán át beszélgettünk. Sok bölcs tanácsot adott, hogy mi a feladatom, úgy egyáltalán az életben? Hogy most mi a következő lépés? Mi az irány, merre induljak? Hogy az Indonéz férfiak nem nekem valók, mert vagy én vagyok túl erős, vagy ők túl lágyak. Hogy egy pillanatig se féljek belefogni szokatlan dolgokba, mert nekem az jót tesz. Hogy vállalkozzak, mert átlagon felüli teremtő képességem van, amit visszafogok, mert valahol mélyen azt hiszem, hogy a pénz rossz. Pedig a pénz „semmilyen”. „Ne félj gazdag emberré válni! Te jó ember vagy. Ha neked sok pénzed lesz, sok jót fogsz tenni a pénzed segítségével a környezetedben. A pénz eszköz. Használhatod jóra és rosszra is, és te jóra használod majd, ha megteremted… De addig még van egy nagyon fontos dolgod!”
És akkor mondott nekem egy VARÁZSIGÉT. A varázsige egy olyan klisé, ami egyszer csak a megfelelő pillanatban a megfelelő módon, a megfelelő ember mond el neked, és „betalál”. Az én varázsigém így hangzott: „Love yourself, SPOIL yourself” (Szeresd magad, sőt, kényeztesd el magad!) És ott ültem, ennek a nagykörmű és óriási mosolyú embernek a virág szirmokkal feldíszített szentélyében. Kezében a kezem, meg egy nagyító, amivel a tenyerem vonalait vizsgálgatta. Arcomon patakzottak a könnyek… Valami, amit már ezerszer hallottam, akkor és ott betalált. Változni kezdtem. Ezúttal belülről, kifelé.
Agus ezen a képen legkisebb lányával látható. Még csak öt éves, de ha a megérzéseink nem csalnak, akkor ez a huncut kis boszorka lesz a következő lélekolvasó a családban. Agus nagymamájától örökölte és tanulta meg amit tud, és a kislánya már most gyakran besomfordál hozzá, az ölébe fészkeli magát munka közben és figyel...
Ezután jött a science fiction. Mert az tudományos fantasztikus, hogy egy férfi , ruha- és cipővásárlásra bíztat egy nőt. „Menj, vegyél magadnak olyan ruhákat, amiben szépnek érzed magad. Igen, van súlyfölösleged, de attól még gyönyörű nő vagy. Mégis elrejted ezt a gyönyörűt. Legyen olyan hajad, olyan cipőd, olyan ruhád, amiben sugárzó jókedved van. És addig ne menj ki otthonról, míg nem érzed, a benned lévő gyönyörűt. Ez az első lépés. Aznap vásároltam. És valahogy kezdtek jobb napjaim lenni…
Azóta akárhány barátom csak meglátogatott, ha Balin voltunk, elvittem mindenkit Agushoz. De ez így elég szaporátlan. Ezért Agusnak kellett ide jönnie. De annak, hogy egy indonéz Európába eljut, nagyon picike esélye van. Mégis, aminek meg kell történnie, az megtörténik!
Agus várhatóan 2015 májusában Budapestre látogat. Amint lesznek pontos információk, írni fogok erről itt a blogon és a Benned a Nő Facebook oldalán is. Ha viszont szeretnél saját otthonában találkozni vele, akkor jelentkezz a 2015 márciusi Bali kirándulásra! (Bővebb infó itt a blogon és a FB-on is)
Ki szeretne Agusszal találkozni???
Amikor én Agusszal először találkoztam, 2012 végén, épp derengeni kezdett a felismerés, hogy attól, hogy a világ másik végére utaztam, még nem fognak egy csapásra megoldódni az addigi problémáim. Ahhoz bizony belül is változtatni kell! Igen ám, de hogyan!?
Itt vagyok, elmúltam 32 éves. Pasi sehol, gyerek sehol. Rovom a köröket (Néha szó szerint. A világ körül). De mit csináljak?
Volt szép karrierem Londonban, épp az idegösszeroppanás szélén mentett meg tőle egy ínszalag szakadás.
Volt vőlegény és kitűztük az esküvő időpontját, meghívtuk a rokonaimat... (Figyeled a múlt időt!?)
Annyi minden lehetett volna, és valahogy érzem, hogy úgy lett jó, hogy nincsenek most ezek a dolgok, de akkor mi a csuda van!? Minek kellene lennie!? … Ilyen és hasonló dolgokon morfondíroztam valahol egy kifőzde falának támaszkodva Balin, míg a barátaim jól laktak finomságokkal, amikor egy szintén magyar ösztöndíjas társam először mesélt nekem arról, hogy ismer valakit, aki ismer valakit, aki egy lélekolvasó itt Balin, és egyszer látta ezt a férfit, és feltétlenül visszamenne hozzá, mert valami nagyon különös dolgot tapasztalt meg vele kapcsolatban…
Ez volt az első hírem Agusról. Nem hagyott nyugodni ez a beszélgetés. Egy lelki ember, aki utat mutat. Ez kell nekem!
Kiderítettem az elérhetőségeit, időpontot foglaltam, összespóroltam a rávalót szűkös kis indonéz ösztöndíjamból, és amikor legközelebb Balira mentem, meglátogattam Agust.
Így nézett ki akkor a szentély Agus házában, mikor először látogattam meg őt
- A múltadról beszéljek előbb, vagy a jövőd érdekel? – kérdezte indonézekhez képest meglepően jó, csak kissé tört angolsággal.
- A múltamról.
Mosolygott egyet
– A nyugatiak mind ezt kérik. Látni akarják, hogy tényleg tudok-e valamit. Mielőtt olyat kérdeznének, amit ők se tudnak. Azt mondatják el velem, amiről azt hiszik, hogy tudják… Pedig, ha tudnák, ha megtanulták volna a múltjuk leckéit, nem lenne szükségük rám, hogy utat mutassak nekik. … Te egy erős egyéniség vagy. (Stimmel) De egyszerre nagyon érzékeny (igaz, de nem ez lehet trükk a részéről). Elveszítettél egy fontos férfit. Fiatal korodban… kb 10 éves voltál.
Édesapám halt meg 10 éves koromban. Ezt nem találhatta ki csak úgy, és ezt abban az országban akkor még senkinek nem meséltem el… Ezen a ponton elkezdtem figyelni, mert egyértelművé vált, hogy ez az ember tényleg tud valamit!
Aznap bő egy órán át beszélgettünk. Sok bölcs tanácsot adott, hogy mi a feladatom, úgy egyáltalán az életben? Hogy most mi a következő lépés? Mi az irány, merre induljak? Hogy az Indonéz férfiak nem nekem valók, mert vagy én vagyok túl erős, vagy ők túl lágyak. Hogy egy pillanatig se féljek belefogni szokatlan dolgokba, mert nekem az jót tesz. Hogy vállalkozzak, mert átlagon felüli teremtő képességem van, amit visszafogok, mert valahol mélyen azt hiszem, hogy a pénz rossz. Pedig a pénz „semmilyen”. „Ne félj gazdag emberré válni! Te jó ember vagy. Ha neked sok pénzed lesz, sok jót fogsz tenni a pénzed segítségével a környezetedben. A pénz eszköz. Használhatod jóra és rosszra is, és te jóra használod majd, ha megteremted… De addig még van egy nagyon fontos dolgod!”
És akkor mondott nekem egy VARÁZSIGÉT. A varázsige egy olyan klisé, ami egyszer csak a megfelelő pillanatban a megfelelő módon, a megfelelő ember mond el neked, és „betalál”. Az én varázsigém így hangzott: „Love yourself, SPOIL yourself” (Szeresd magad, sőt, kényeztesd el magad!) És ott ültem, ennek a nagykörmű és óriási mosolyú embernek a virág szirmokkal feldíszített szentélyében. Kezében a kezem, meg egy nagyító, amivel a tenyerem vonalait vizsgálgatta. Arcomon patakzottak a könnyek… Valami, amit már ezerszer hallottam, akkor és ott betalált. Változni kezdtem. Ezúttal belülről, kifelé.
Agus ezen a képen legkisebb lányával látható. Még csak öt éves, de ha a megérzéseink nem csalnak, akkor ez a huncut kis boszorka lesz a következő lélekolvasó a családban. Agus nagymamájától örökölte és tanulta meg amit tud, és a kislánya már most gyakran besomfordál hozzá, az ölébe fészkeli magát munka közben és figyel...
Ezután jött a science fiction. Mert az tudományos fantasztikus, hogy egy férfi , ruha- és cipővásárlásra bíztat egy nőt. „Menj, vegyél magadnak olyan ruhákat, amiben szépnek érzed magad. Igen, van súlyfölösleged, de attól még gyönyörű nő vagy. Mégis elrejted ezt a gyönyörűt. Legyen olyan hajad, olyan cipőd, olyan ruhád, amiben sugárzó jókedved van. És addig ne menj ki otthonról, míg nem érzed, a benned lévő gyönyörűt. Ez az első lépés. Aznap vásároltam. És valahogy kezdtek jobb napjaim lenni…
Azóta akárhány barátom csak meglátogatott, ha Balin voltunk, elvittem mindenkit Agushoz. De ez így elég szaporátlan. Ezért Agusnak kellett ide jönnie. De annak, hogy egy indonéz Európába eljut, nagyon picike esélye van. Mégis, aminek meg kell történnie, az megtörténik!
Agus várhatóan 2015 májusában Budapestre látogat. Amint lesznek pontos információk, írni fogok erről itt a blogon és a Benned a Nő Facebook oldalán is. Ha viszont szeretnél saját otthonában találkozni vele, akkor jelentkezz a 2015 márciusi Bali kirándulásra! (Bővebb infó itt a blogon és a FB-on is)
Anyukám és a párja, Tibi Agusnál.
Ki szeretne Agusszal találkozni???
Sunday, 28 December 2014
Gyere velem Balira! 2015 március 4-15 és 17-28
Két éven át éltem Indonéziában. Néhány
kedves barátom meglátogatott, a családomat is sikerült megfertőznöm
világjárással. (Egy anya néha meglepő dolgokra képes, ha látni akarja a
lányát...) :) De a barátaim zömének maradt az a lehetőség, hogy vágyakozva nézegesse
a Facebookon kiposztolt fényképeimet azokról a kirándulásokról és élményekről,
melyeknek a Dél-Kelet ázsiai immár több, mint két évem folyamán részese
lehettem. Most pedig azt mondom, hogy ha az anyukám meg tudta oldani, hogy
utánam jött a világ végére, akkor talán neked sem olyan elképzelhetetlenül
távoli ez a kaland, mint ahogy első blikkre gondolnád. Ugyanis segítek! :)
Ez a két márciusi dátum, két olyan
alkalmat takar, amikor nem csak az Istenek Szigetének szépségeivel lehet
megismerkedni, hanem lesz egy különlegesség is, ami hab a tortán. Ez a
különlegesség a tantra jóga és a tantra. Lesznek olyan résztvevők, akik imádják
a habot a tortájukon, és nem győznek annyit csemegézni belőle, hogy megunják. Az is
előfordulhat, hogy te nem szereted a habos tortát. Ezzel minden rendben van.
Senki nem várja el tőled, hogy a tantrás programokon rész vegyél. A lehetőséged
megvan, szabadon eldöntheted, hogy mit szeretnél, mihez van kedved.
Lesz annyi érdekes program a 10 nap
alatt, aminek a tantrához semmi köze, hogy bőven telítődhetsz jobbnál jobb élményekkel.
Mindkét helyszín (Ubud -Közép Bali- és Amed -Kelet Bali) ahol a 10 nap alatt
megszállunk majd, bőven tartogat kincseket, bármilyen legyen is az érdeklődési
köröd. Gyönyörű természetes környezet: Burjánzó dzungel, hihetetlenül zöld
rizsteraszok, színes halacskáktól és koralloktól hemzsegő tenger alatti
élővilág, amit búvár tudás nélkül is megcsodálhatsz. 3 egész napos
kirándulásunk ősi templomokhoz, most békésen pöfékelő, de aktív tűzhányók
közelébe, lélekzet elállítóan szépséges vízesésekhez, csokoládé és szappan
manufaktúrába, régi balinéz hindu uralkodók palotáihoz és évezredeken át, máig
is tisztelt balinéz-hindu szent forrásokhoz vezet.
Íme egy kis ízelítő a látnivalókból:
Amennyiben szívesen találkoznál Balin egy
igazi lélek olvasó emberrel (Kipróbáltam! Nekem rengeteget adott a találkozásom
Agus-szal. Erről hamarosan írok bővebben.), erre is lehetőséget teremthetek
neked. Egyik este mind meglátogatjuk őt, és aki szeretne, másnap vissza mehet
hozzá személyes tanácsadásra. De ha inkább vadvízi eveznél a dzsungelen át, az
is megoldható. Bármelyik lehetőség tetszett meg neked, csupán 50 dollárért
fakultatív programban választható.
Agus beszél angolul, modern gondolkodású, de mély, ősi tudás örököse, amit veled is szívesen megoszt, ha szeretnéd.
Bali repterére megérkezve 10 napra rám
bízhatod magad. Elintézem, hogy mind eljussunk az első szálláshelyünkre Bali
szívében, a 3 egész napos kirándulásra (ezek az árban benne foglaltatnak), a
másik szálláshelyre a tenger mellé, majd 9 éjszaka elteltével mindenkit
kiviszünk vissza a reptérre. A szálláshelyünkön bőséges reggelit kapunk.
A napközbeni étkezésekre pedig Balin az egyéni ízléstől függően annyi lehetőség
van vegán értendtől a helyi specialitásokon át a kontinentális ételekig, hogy
én senki helyett nem szeretnék ebben dönteni. Ízlésedtől és szokásaidtól
függően te döntöd el, melyik nap éppen mit szeretnél enni. Én ismerem a helyi
ételeket és a legjobb helyeket, nagyon szívesen adok majd tanácsot, ha kéred.
A szállásunk mindkét helyen egy-egy
medencés villa lesz. A tervezett 10 fős létszám esetén, az ottlétünk
alatt nem lakik majd a villákban más vendég, csak mi. Ubudban a medencénk
végtelenített, gyönyörű kilátással a dzsungelre. Amedben a tengerparttól pár
percre leszünk.
Íme ubudi otthonunk,
Amedben ezen a szálláshelyen fogunk lakni
Íme a medence, és a háttérben látható, milyen közel
van a tenger.
Hogy mégis mi az
ára ennek a csodás nyaralásnak!?
Ha egyedül jössz, akkor a 10 napos
program ára 1200 USD / fő
Ha hozod magaddal a párodat, barátnődet,
a szomszéd asszonyt (az ár páros kedvezménnyel 2, vagy több közösen regisztráló
személy részére) 1100 USD/ fő
Ha regisztrálsz és december 31-ig be is
fizeted a teljes díjat, akkor kedvezményes díjad csak 1000 USD/fő.
A fenti ár NEM tartalmazza
-a repülőjegy
árát (ennek ára a foglalás idejétől és a légitársaságtól függően változó
lehet),
-a vízum díjat (kb 25 USD érkezéskor a reptéren megváltható)
-a kilépési
díjat (kb 20 USD), sem biztosítást.
Balira utazóknak nincs ajánlott védőoltás,
így ezzel nem kell bíbelődni.
Fektess be a
legértékesebb kincsedbe, Önmagadba!
Az ajánlatomban szereplő árnak
részét képezi:
- Az összes reptéri
transzfer (Bali repterén várok mindenkit az első napon. Onnan csoportosan
megyünk Ubudba, majd a program végén Amedből vissza a reptérre, légkondicionált
komfortos kisbusszal.)
- szállás
3-4 csillagos szálláshelyeken 10 napra (9 éjszakára) bőséges reggelivel
- 3 egész
napos kirándulás Balin élő magyar idegenvezetővel
- Az összes
belépőjegy (A templomoknál adhatók önkéntes adományok, ezek nem belépőjegyek.)
-
parkolójegyek
-
Programleírás és térkép
- Reggelente
tantra jóga óra és meditáció
- Több
részes tantrikus workshop
- Naponta
egy esti tantrikus csoportos beszélgetés.
A legnagyobb kedvezményért jelentkezz még december 31-e előtt az aprokenyerke@gmail.com e-mail címen! Várom Jelentkezésed.
Saturday, 27 December 2014
Belevágok!
Előfordult már veled, hogy szívesen csináltál volna valami igazán merészet, de aztán meggyőzted magad, hogy még nem vagy elég ... valamilyen?
Nos, én is így voltam ezzel a nagy lépéssel, amit ma végre megteszek. Már megértettem, hogy sosem leszek KÉSZ. Hogy nem kell a tökély két lábon járó mintapéldája legyek ahhoz, hogy valakinek segíteni tudjak, és bármit tudok, mégis szükségem lehet mások segítségére.
Most itt állok, egy még nem létező KÖR első láncszemeként, ha te is keresed a benned élő NŐt, akkor fogd meg a kezem, csatlakozz!
Nos, én is így voltam ezzel a nagy lépéssel, amit ma végre megteszek. Már megértettem, hogy sosem leszek KÉSZ. Hogy nem kell a tökély két lábon járó mintapéldája legyek ahhoz, hogy valakinek segíteni tudjak, és bármit tudok, mégis szükségem lehet mások segítségére.
Most itt állok, egy még nem létező KÖR első láncszemeként, ha te is keresed a benned élő NŐt, akkor fogd meg a kezem, csatlakozz!
Érdekelne, hogy a félelmeidre hallgatva te mihez nem vagy még elég ... Milyen? Gondold végig, mi lehetne az első lépés, amit már MA megtehetsz, hogy valóra válhasson egy régi álmod? Írj megjegyzést, legyen ez a szándékod jele!
Ha tetszik amit látsz, és szeretnéd máskor is olvasni, amit írtam, akkor Like-old az oldalt a Facebbookon is (www.facebook.com/bennedano), oszd meg a posztokat, szólj hozzá a bejegyzésekhez, így leszünk egyre többen
Hálásan köszönöm, ha bármivel segítesz a közösség bővítésében!
Hálásan köszönöm, ha bármivel segítesz a közösség bővítésében!
Artwork: Carve Your Own Destiny by Michael Oswald
Subscribe to:
Comments (Atom)






















